Lengyelország és Magyarország jegybankelnökei konfliktusba kerültek kormányaikkal a monetáris politikai döntéseikkel, ami kockázatot jelent a befektetőknek. A Fitch hitelminősítő régiós vezetője hitelességi kockázatokat lát az MNB és lengyel központi bank esetében is növekvő kormányzati nyomás miatt, az S&P illetékese is hasonló aggályokat lát. Mindkét hitelminősítő a következő hetekben ismerteti magyar adósosztályzatát.
Hosszú érvelést tett közzé Kuti Zsolt monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős, valamint Baksay Gergely az MNB elemzésekért felelős ügyvezető igazgatói a vállalkozói érdekképviseletektől érkező kritikákra, hogy a magas kamatok fenntartásával a központi bank elfojtja a növekedést. Mint írják: az infláció a valódi probléma a gazdaságban, ezt pedig szigorú monetáris környezet nélkül nem lehet kezelni.
Online sajtótájékoztatón ismertette a mai jegybanki kamatcsökkentés hátterét Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
Az eddigi választható 10-15% közötti szint helyett egységesen 10% lesz a bankok kötelező tartalékrátája 2024. január 1-jétől, ami egyelőre technikai jellegű változtatásnak tűnik, később azonban mozgásteret szűkítő döntésnek bizonyulhat a bankok számára.
14 órakor teszi közzé kamatdöntését a Magyar Nemzeti Bank, ezután pedig a szokásoknak megfelelően 15 órakor tart online háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Thaiföld gazdasága egy éve nem nőtt olyan lassan, mint az idei a harmadik negyedévben, a GDP növekedése 1,5% volt éves összevetésben, ami elmaradt a várt 2,4%-os növekedéstől - számolt be a CNBC.
Francois Villeroy de Galhau, az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja a Society of Professional Economists londoni konferenciáján tartott előadásában óvatos kamatpolitikát vetített előre. Azt mondta, az EKB a következő negyedévekben valószínűleg 4%-on fogja tartani a kamatszintet. Az inflációellenes intézkedések gyors lazítására vonatkozó várakozásokkal ellentétben Villeroy a türelmes megközelítés szükségességét hangsúlyozta, és arra utalt, hogy a központi bank az eredetileg tervezettnél korábban befejezheti Covid kötvényvásárlási portfólióját.
Szeptemberben több mint hét év után lett pozitív a visszatekintő reálkamat Magyarországon, és ez nem csak átmeneti lesz, hanem várhatóan hónapokig, vagy akár évekig így marad. A legvalószínűbb inflációs- és kamatpálya mellett 2009 óta nem látott szintre emelkedhet a mutató a következő hónapokban. Ez pedig tartós stabilitást adhat a forintnak, ami egybecseng a jegybank céljával.
A javuló makrogazdasági fundamentumok és a nemzetközi környezet támogatják a kamatcsökkentés folytatását az októberi 75 bázispontos ütemben – mondta egy csütörtöki konferencián Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Ezek után borítékolható, hogy 11,5 százalékra csökken majd az alapkamat, legfeljebb a kommunikáció tartogathat meglepetéseket. De milyen hatással lehet a forintra a jegybank lépése?
A piac egyre erőteljesebb kamatcsökkentést áraz 2024-re az eurózónában, most először már 100 bázispontos lazítással számolnak – írja a Bloomberg.
A javuló makrogazdasági fundamentumok és a nemzetközi környezet támogatják a kamatcsökkentés folytatását az októberi 75 bázispontos ütemben – mondta egy csütörtöki konferencián Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybankár úgy fogalmazott, hogy az év végére „11 százalék alatt” lehet az irányadó kamat.
Két éven belül Magyarország produkálja majd az egyik legnagyobb GDP-növekedést az Európai Unióban, de az infláció is nálunk lesz a legmagasabb az Bizottság friss előrejelzése szerint. Az EU-átlagnál magasabb növekedést magyarázza az alacsonyabb fejlettségünk, a régióhoz képest pedig az idei lemaradásunkat fogjuk ledolgozni a következő években. Az egész kontinensre vetítve lassú növekedést vár az Európai Bizottság, ami az infláció és a költségvetés lassú rendeződése mellett történhet meg.
Likviditásbővítő lépésekről határozott a kínai központi bank, de a kamatokon - tekintettel a jüan gyengülésére - nem változatott.
Az elmúlt évben a fejlett világban várt recesszió nem akart bekövetkezni, amire számos magyarázatot hoztak fel közgazdászok, akik utólag mindig okosabbak, mint előre - írja a Holdblogon Zsiday Viktor, a Citadella alap portfóliómenedzsere legfrissebb posztjában.
A Federal Reserve elnöke, Jerome Powell jelezte, hogy újabb kamatemelésre kerülhet sor, ha az infláció magas marad és a gazdasági növekedés erős marad - írja a MarketWatch.
Jövőre még mérsékeltebb lehet a világgazdaság teljesítménye akkor is, ha a kockázatok nem válnak valós fenyegetéssé, pedig sorjázva jelennek meg az újabb baljós rizikófaktorok, amelyek az egész világgazdaságot fenyegetik. Egy újabb, kiterjedtebb közel-keleti konfliktus, vagy a feltörekvő országok adósságválságai gyorsan lefékezhetik a globális konjunktúrát. Kihívást jelenthet, ha a legnagyobb gazdaságok nem ússzák meg a keménylandolást, miközben a kormányoknak egyre több kiadásuk keletkezik, ami miatt az adórendszerek globális reformja is égetővé válik – többek között ezeket a megállapításokat tette friss előrejelzésében az Economist Intelligence Unit (EIU).
A lengyel központi bank kamatalakító monetáris bizottsága 5,75 százalékon tartotta az irányadó referenciakamatot szerdai ülésén. Ez komoly meglepetés az elmúlt két hónap kamatcsökkentése után, a hírre erősödni kezdett a zloty.
Az MNB tavaly szeptemberi döntése a mai napig megállja a helyét, utána azonban októberre egy váratlan geopolitikai fejlemény, az Északi Áramlat gázvezeték felrobbanása gyengülő pályára tette a forintot – mondta a 24.hu gazdasági podcastjában Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint tavaly októberben forró pillanatokat éltünk át, amikor „egy lövése volt” az MNB-nek, ami mára bebizonyosodott, hogy telitalálat lett. Virág szerint jelenleg semmi oka nincs annak, hogy felülvizsgálják az inflációs célt, a veszteség pedig tartósan az MNB-vel maradhat.
A Nemzetközi Valutaalap szerint nem valószínű, hogy Európa gazdasága recesszióba zuhan a magas kamatok ellenére – írja a Bloomberg. Az infláció csökkenése viszont hosszú folyamat lesz.
A szerdai Fed-ülésnek a szokott várakozásokkal futott neki a tőkepiac, a kamatemelési ciklus végére utaló jeleket kerestek. Egyszer természetesen vége lesz és kamatcsökkentések is lesznek majd. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen stádiumban jön majd el az úgynevezett Fed-pivot. Volt már olyan a 2000-es évek tőzsdetörténelmében, hogy ez garancia volt a részvénypiaci száguldásra, és volt olyan, hogy egy hiperagresszív kamatvágási ciklus sem tudott segíteni.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
